„Fake news, nincs semmilyen vizsgálat” – BYD-csúcsvezető a Mandinernek

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Stella Li, a BYD (Build Your Dreams) ügyvezető alelnöke Magyarországra látogatott. A Szegeden óriásüzemet építő kínai elektromosautó-gyártó 55 éves felsővezetője – aki egyben a társaság amerikai és európai divíziójának vezérigazgatója – szűk körben válaszolt magyar újságírók kérdéseire. Az eseményre a Mandiner is meghívást kapott. 

Sok pletyka kering a szegedi BYD-gyárral kapcsolatban 

Kína egyik legbefolyásosabb üzletasszonya lapunk kérdésére válaszolva elmondta, megvannak elégedve a Szegeden zajló építkezés ütemével, biztosak abban, hogy 2025 végén megtörténik az átadás és beindulhat a gyártás. 

„Nagy terveink vannak a magyarországi gyárunkkal, ahová jelenleg is toborzunk embereket. Hallottam én is azokat a híreket, hogy hány munkahelyet teremtünk és mekkora fizetést fogunk majd adni, de ezekről csak az év végén, a hivatalos megnyitón szeretnék majd részletesen beszélni. Akkor viszont minden ilyen típusú kérdésre készségesen válaszolok.

– fogalmazott a BYD csúcsvezetője. Hangsúlyozta: arról még nem született döntés, hogy milyen arányban foglalkoztatnak majd kínaiakat és magyarokat, illetve más nemzet dolgozóit a Csongrád-Csanád vármegyei létesítményben. Kitért arra is, hogy a villanyautókhoz szükséges akkumulátorcellák előállítása Kínában történik majd, nálunk csak az összeszerelést végzik. 

„A gyár kapacitását illetően két fázisról beszélhetünk, mindkettő esetében a darabszám 150-150 ezer, vagyis összesen 300 ezer autó gördülhet le a szegedi gyártósorról” – közölte Li, majd azt is elárulta, hogy a Szegeden gyártott járműveket az európai (és a magyar) utakhoz igazítják.

„Kínában inkább a puhább vezetési élmény a jellemző, mert az utak is lágyabbak, de tisztában vagyunk azzal, hogy itt az európai elvárásoknak kell megfelelnünk, legyen szó a futóműről vagy a kormányzásról.”

„Fake news, nem volt semmilyen vizsgálat”

Az ázsiai vállalat felsővezetője nem fél attól, hogy a folyamatosan (és rohamosan) fejlődő technológiai újításaikkal egy időben a modelljeik is hamar értéküket vesztik, mert ahogy rámutatott, hosszú távra tervezik a járműveiket – még az alaptípusokat is, melyek ugyanúgy megkapják az intelligens megoldásokat, mint a többi példány.

„Nyolcéves garanciát adunk az akkumulátorainkra, ami azért figyelemreméltó, mert szakértők és egyben világelsők vagyunk ezen a területen. De említhetném a V2G-technológiát is, amikor mondjuk nyaralás közben leállítjuk az autót egy parkolóban, ami áramot termel. Ezt az áramot eladhatjuk, értékesíthetjük, vagyis bevételt generálhat számunkra. Ezt a lehetőséget – hogy a jármű nemcsak viszi, de hozza is a pénzt – jelenleg is teszteljük” – magyarázta.

Stella Li azt is egyértelművé tette, hogy a közvélekedéssel ellentétben a Szegeden gyártott BYD-modellek – az Atto 3 és a Dolphin – nem lesznek olcsóbbak azért, mert Magyarországon állítják elő őket. A piacra lépés előtt már úgy próbálják pozicionálni ezeket a típusokat, hogy fenntarthatóak legyenek – hazánk esetében is ez történt. „Elsősorban techcégnek tartjuk magunkat, az ötleteinket szeretnénk eladni, nem árversenyt teremteni. 

– nyomatékosította.

Az is kiderült, hogy a mostani év végére 15 autószalonja lesz a BYD-nak Magyarországon, Európában pedig a kereskedések száma eléri az ezret.

Lapunk kérdésére az ügyvezető alelnök azt felelte, az Európai Bizottság jelenleg nem folytat szubvencióellenes vizsgálatot a BYD magyarországi beruházása ellen, azt kutatva, kaptak-e olyan mértékű állami támogatást a kivitelezéséhez, amely versenyromboló hatásával tisztességtelen előnyhöz juttatta volna őket. 

– vágta rá. 

A Mandiner arról is kérdezte a BYD-vezért, hogy a céges elektromosautó-vásárlásra kiírt állami pályázat keretösszegének kimerülése után kalkulálnak-e az eladások visszaesésével Magyarországon. „A támogatásoknak csak rövid távon vannak pozitív hatásaik: előtte azért nem vesznek a potenciális vevők autót, mert azokra várnak, a kifutásukkal pedig újra visszaesik az érdeklődés.” Szerinte a fenntartható értékesítéshez éppen ezért nem kell dotáció.

Példaként Kínát hozta fel, ahol már 50 százalék feletti az újautó-eladásokban a NEV-arány (a New Energy Vehicles (NEV) gyűjtőnév alatt a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járművek értik – a szerk.) úgy, hogy gyakorlatilag nincsen náluk állami hozzájárulás. 

A jó kapcsolat megőrzése még több kínai befektetéshez vezethet

Ami minket illet, a szegedi BYD-gyárnak fontos szerepe lesz a márka európai terjeszkedésében. De nemcsak gyártóbázis lesz, de az önvezetés kapcsán is szerepet kap a helyszín, mivel 

Amikor azzal szembesítettük, hogy az elmúlt években Kínából hozták be a legtöbb befektetést Magyarországra (a kormányzat támogatásával az utóbbi évtizedben 54 modern kínai nagyberuházás jött létre nálunk 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül), akkor azt felelte, a két ország közötti viszony miatt van. „Mi, kínaiak közelinek érezzük a magyarokat, és remélem, ez a jövőben sem változik. Szeretnénk megőrizni, fenntartani ezt a kiváló kapcsolatot, és akkor biztos vagyok benne, hogy még több befektetés érkezik majd ide Kínából.”

Azt is megjegyezte, hogy nem kell félni a kínai gyártók európai térhódításától, mert az idő meg fogja oldani, előbb-utóbb csak néhány marad meg a kontinensen belőlük. 

Fotók: BYD Hungary